Elmira megoldása

      Én egy saját magam fantáziája által kreált befejezést készítettem. A műhöz igazodva fordulatos, gúnyos és néhány helyen még vicces részeket is próbáltam bele tenni a befejezésbe. Ebben a verzióban Elmira lesz a főhős aki meg akarja akadályozni azt, hogy Tartuffe kapja meg majd a házat Orgontól.
      Miután Orgon Tartuffe-re hagyja a házát a Elmira dühös férje döntése miatt ezért bosszút tervel ki. Szerinte bajba kell keverni Tartuffe-t, hogy Orgon megváltoztassa a végrendeletét. Tud a király elleni merényletes papírokról, mert Orgon álmába beszél és ezt a kis információt is kibeszélte, amellett, hogy mit fog venni bar-micvóra Damisnak. Azt eszeli ki, hogy készít egy hamis merényletes papírt és elküldeti a szolgájával a királynak. Sikerül is lemásolnia a papírt és néhány helyre még Tartuffe nevét is belefirkálta. Meg kereste a szolgáját és el is vitette vele a papírt.
Órák telnek és még senki semerre. Kezd idegeskedni, úgy hiszi, hogy rosszat csinált ezért megpróbálja Orgon "szeme láttára" lebuktatni Tartuffe-t. Megbeszéli Orgonnal, hogy bújjon el az ebédlőasztal alá, maradjon csöndbe és azt is, hogy ő tudja majd megállítani azzal, hogy előbújik. Be is hívja Elmira Tartuffe-t. Látszik rajta, hogy gyanakodik. Nem érti, hogy miért hívta be Elmira őt beszélgetni, de attól még élvezi a helyzetet. Elmira próbál csábító lenni de csak kiakasztja Tartuffe-et a viselkedésével aki nagyon lazán veszi a dolgot. Ezt Elmira is észre veszi ezért rátér a lényegre szól Tartuffe-nek, hogy nézze meg, hogy vannak-e a házban rajtuk kívül. Tartuffe-nek leesett, hogy ezzel mire céloz ezért ki viharzik a szobából, hogy átnézze tartózkodik e a közelben valaki. Az alkalmat kihasználva Elmira figyelmezteti Orgont, hogy most figyeljen. Tartuffe vissza ér és azt mondja Elmirának, hogy neki kell tennie az első lépést, hogy bizonyítsa vágyait. Elmira odamegy egy és megpuszilja Tartuffe-t akiből előtörnek az érzelmek. Először megpróbálja megcsókolni de utána már megpróbálja feltenni az asztalra ami sikerül is neki. Tartuffe előveszi a verpáját, de pont abban a pillanatban benyit az ajtón a király, Elmira szolgája és egy királyi őr. Tartuffe gyorsan visszarakja a nyeles aszpirint a nadrágjába és féltérdre ereszkedik, úgyszint Elmira (csak a nadrágos részt egy kicsit máshogyan). Az őr odamegy Tartuffe-hoz, összekötözi a kezét és elvezeti. A király megköszöni Elmirának a segítséget és ő is arrébb áll. A szolga pedig bemegy a szobájába. Elmira benéz az asztal alá és mit lát, Orgon alszik. Elmira felkelti Orgont és elmeséli neki az egészet egy-két "kisebb" változtatással, amiben nem említi meg a király elleni papírok hamisítását. Orgon egy kicsit bosszús amiért egy ilyen emberre íratta a házát és egyből át íratja a gyerekeire.
      Ezután soha többé nem hallottak Tartuffe-ről és boldogan éltek amíg meg nem haltak vagy Elmira kis titka ki nem tudódott.

Szemán Balázs

Tartuffe

Tartuffe

      Bevallom az őszintét, engem annyira nem fogott meg Molière műve, ezért sokat gondolkodtam azon, mit és hogyan is írjak.Arra a döntésre jutottam, mivel a darab vége, nem igazán azt a befejezést hozta, amire mindenki várt, ezért azt lenne érdemes egy kicsit átírni, attól a jelenettől amikor Elmira leszeretné leplezni Tartuffe-t.

     -Elmire: -Végre kettesben lehetünk,ebben az eldugott szobában.Akkor elmondanád végre, hogy miért kell tönkretenned az életünket?Az igaz, hogy Damisben, a te véred csörgedezik ,de nem a te gyermeked! Ez a gyermek ,Orgoné.Ő volt vele ,pulya korától kezdve, minden áldott percben.Ő tanította meg arra is ,hogyan nőjön fel az élethez , hogyan forgassa kardját, hogyan ejtsen vadat.De te ezek után, képes lennél tönkre tenni a csodálatra méltó életünk? Ezt mégis ,hogy képzeled?

Orgon figyelmes lett,az  emeletről érkező hangokra, és már a lépcsőn hallotta, hogy párja, érdekesnél érdekesebb beszélgetést folytat.

-Tartuffe: - Értsd meg kérlek, ez nem ilyen könnyű nekem, ahogy te gondolod. Próbáld meg magadat beleélni ,az én helyzetembe.Gyermekemet nem láttam, mikor megszületett, nem láttam ,ahogyan felcseperedett. Nem tudom leírni ,azt az érzést ,amikor megtudtam ,hogy a gyermek az enyém. De tudtam, addig nem jelenhetek meg az életébe ,ameddig fel nem nő. Szóval, te nekem, ne gyere azzal, hogy én most elrontom az életeteket, ez a fiú engem illet és  nem pedig Orgont!Tudd Elmire, a  szerelem tüze ,azóta az este óta bennem ég. Jöhetett bármilyen zápor, zivatar, ezt a tüzet ,nem lehet kioltani a lelkemből!

Orgon ezeket a szavakat halva, úgy érezte magát, mintha hátba szúrták volna, és a tőrt jó alaposan megforgatnák. De mind ez nem elég! Ekkor Elmire és Tartuffe között elcsattant egy csók, és megtörtént az ,aminek meg kellett történnie. Orgon ,a jelenetet végignézve sűrű zokogásba kezdett, és bánatába térdre rogyott.De mindezt a szerelmes páros nem sejtette .Orgon úgy gondolta ,ezek után mit sem ér az élete, feladta azt. Elmira kijőve a szobábol ,látta ahogy Orgon elvérzik és szaladva hozzá ,Orgon utolsó szava csak ennyi volt:"Szeretlek"! Gyermekek megtudták apjuk halálát, és Damis ráébredt, hogy ki is az ő apja. Sokkolta őt a hír és úgy gondolta bosszút kell állnia.De nem volt rá lépes, úgy gondolta jobb döntés elmenekülnie. Pernelle  szív rohamot kapott, amint meg hallotta a hírt, az ifjú hölgy ,választott párjával elmenekült. Jogosan érezhette volna azt  Elmira , hogy egyedül maradt, de belőle semmilyen érzést nem váltottak ki ,az alábbi történések. 

    Azt már nem tudhatjuk,hogy arra várt-e egész eddigi életében, hogy visszatérjen hozzá Tartuffe, de mindenesetre együtt maradtak és boldogan éltek, ameddig meg nem haltak.

Tartuffe Fanfiction (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem c. műve alapján)

Tartuffe Fanfiction

(Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem c. műve alapján)

      Történt egyszer, hogy az nagy Szulimán szultán, tüzes haragja újfent Magyarország ellen irányult, abból a célból, hogy a kárpát medencében élő népeket oszmán hódoltság alá vesse. Nem számolt viszont a Magyar nép kiemelkedő vitézségével, és egy hadvezér, Zrínyi Miklós félelmet nem ismerő harcikedvével, és taktikai rátermettségével.

A hatalmas Oszmán haderő megindulása előtt, Szulejmán szultán ügynököket küldetett, hogy puhatolják ki a várak gyengéit, zűrzavart keltesnek, és belülről bomlasszák a Magyarok sorait. A padisah a birodalma legkiválóbb ügynökét, Tartuffe agát küldte, a szigetvári erőd gyengítésére. Nem is választhatott volna jobbat, hiszen nála lojálisabb, és előtétezettebb embert keresve se találhatott volna.

Tartuffe-t még gyermek korában rabolták el, egy meghódított országból, szüleit, barátait elvesztette, eredeti otthonára nem emlékszik. Az Oszmán birodalomnak él. Janicsárnak képezték ki, ám hamar fényderült tehetségére és manipulatív képességeire. Még I. Szelim szultán uralkodása alatt kezdődött ügynöknek való képzése. Rögvest a legjobbak közé került és miután tucatnyi megbízást teljesített, agává lépett elő.

Hiába volt ő a legjobb, feladata így is roppant veszélyes volt, ugyanis a rettenthetetlen Zrínyi Miklós agyafúrt ember volt, aki már a szultán több ügynökét is leleplezte, majd kardélre hányta. Így hát igyekezett elkerülni őt, szerzetesnek álcázva magát, sikerült is bejutnia a várba. Megismerkedett Zrínyi jobb kezével, egy francia földről származó lovaggal, kit Orgonnak hívtak. Ezt az embert Tartuffe áhítatossága valósággal megbabonázta, házába fogadta, gondoskodott róla. Kis idő elteltével már barátjaként kezelte.

Tartuffe ezek után sem tétlenkedett, jelen volt Orgon mellett a tanácskozásokon, bizalmasként fontos információkhoz volt hozzáférésé, akiket csak tudott, egymás ellen fordított. Így esett meg Damis, Orgon fiának halála is.

1566 Augusztus. Szulejmán szultán serege megérkezett Szigetvári kapui alá. Katonái száma meghaladta a százezret. Ezidő alatt Zrínyi sem tétlenkedett, összehívta minden lobogóját, zsoldosokat fogadott, de a vár helyőrsége még így sem közelítette meg az Oszmánokét. Mindössze pár ezer ember gyarapította a védők sorait…

Az ostrom kezdetét vette, azonban Tartuffe-öt ez nem izgatta. Gyenge öregembernek látszott, a harcokban nem vett részt, sokkal inkább saját kedvét töltötte, a gyönyörű Elmirával, vagy annak lányával, esetenként anyósával. A ház ura Orgon mit sem sejtett eme románcokról, igaz, emiatt nem lehet hibáztatni, elég gondja volt a harcok miatt.

A várvédők hősiesen küzdöttek a hatalmas túlerővel szemben, rendre verték vissza a Török támadókat. Az öreg Szulejmán nem nézhette tétlenül katonái pusztulását, ezért titokban üzent Tartuffének, hogy derítse ki, hogyan ereszthetik le a vizesárkot és hogy hol érdemes a várfal alá ásni, majd felrobbantani azt.

Pár nap múlva érkezett is a válasz, az oszmán had tüstént munkának látott. A védők mit sem sejtve, sáncaikon pihentek, amikor egy szörnyű robbanás rázta meg a várat. A törökök több mint egy tonna puskaporral aknázták alá a várat, amely egy része tüstént leomlott, ezzel több száz katona azonnali halálát okozta, többek közt Valérét, és Pernelle asszonyét is, akik éppen forró kátrányt cipeltek a falakra. Tűz ütött ki, nagy volt a kavalkád. Orgon az északi falrészen teljesített szolgálatot, a hírre azonban, miszerint szerettei éppen a robbanásnál tartózkodtak, őrhelyét elhagyva, azonnal a falra sietett.

Szörnyű látvány fogadta… Édesanyja, veje, legjobb barátai és vitézei élettelen testei hevertek mindenfelé. A tragédiát tetézte, hogy Valér teste mellett egy elszenesedett nőalak hevert. Feje összezúzva, égett testét egy fekete anyag borítja. Minden bizonnyal, a várfalról a robbanás pillanatában, lefordult egy üst szurok, és pont szerencsétlen lányt találta el, majd a ráömlött anyag meggyulladt, és ezzel sorsát örökre megpecsételte. Orgon észrevesz a nyakában egy arany medált. Megvizsgálja, és zokogásban tör ki. Ez a nő a lánya volt…

Orgon végül a gyász közepette, hazatántorgott, még éppen álló otthonába, ám amikor kinyitá az ajtót, étkezőasztalán találta szeretett feleségét, rajta éppen kedves Tartuffét, miként éppen kedvesén jókedvét töltötte.

A lovag szívéből, mint meggyújtott puskapor robbant ki a harag, irdatlan dühét már nem tudták tartani a falak.

„Szablyáját előkapván, Tartuff jobb kezét azon nyomban lecsapá, azonban amaz levállott keze még szeretője keblén maradá.”

Sikolt az asszony, ordít a galád, fájdalmában magáról megfeledkezett, török nyelven kurjantott hangosakat. Ettől a beszédtől Orgon még jobban meglepődött, haragjában Tartuffé bal fülét is lecsapta.

„Török kém az én házamban?” –kiáltá hangosan.

Azonnal Zrínyi várkapitány elé vitették, ott kellett felelnie bűneiért.

Természetesen bűnösnek találták, bizonyítottan több ember halálát okozta, színlelése és színjátékai sok jó ember életét elvették. Katonaként tömlöcbe vetették volna, de kémként halál várt reá. 

A kivégzés módszerét a Tartuffe-től legtöbbet szenvedő ember választhatta meg, Orgon. Kívánsága csak az volt, hogy a hatalmas szultánhoz visszatérjen az áhítatos ügynöke valamilyen formában..

     Zrínyi természetesen kívánságának eleget téve, előhozatta a vár még egyetlen működő egyensúlyos kőhajitóját, az orgon által francia honból hozatott trébuchet, majd a galád Tartuffé-t belefektették, és az Oszmán tábor felé nagy erővel kilőtték.

 Repülése során még utoljára közel került istenéhez, majd megkezdte utolsó ereszkedését. A nagy Zrínyi kitűnő célzásának köszönhetően, Tartuffe éppen a szultán sátrába csapódott, ahol az uralkodót azon nyomban szétlapította. 
Így esett hát, hogy egy szigeti várkapitány, a hatalmas szultánt sikeresen kettéhasította.



*Műfaja: Crossover  

Tartuffe

Tartuffe

Tartuffe bebörtönzése után összeomlott. Nagyon megbánta, hogy kihasználta a hiszékeny embereket, és kétszínű életet élt. Börtön évei alatt, igazán vallásos lett, és sokszor fordult Istenhez segítségért. Sok hónapon át tartó imái meghallgatásra kerültek, felmentést kapott az égi Atyától, így újra kezdheti életét az Orgon-házban.

,,Mert úgy imádkozott, olyan nagy buzgalommal”

-Nagy csoda történt-mondta Tartuffe-,újra kezdhetem saját magam által elrontott életemet.

Így került vissza a jómódú család házába. Mindenki nagy örömmel fogadta a váratlan vendéget a vasárnapi szentmise

után. A közös ebédnél bemutatkozott a többieknek, akik tisztelettel és érdeklődve hallgatták őt. A ház ura felajánlotta, hogy maradjon velük, mert Orgon tudta, hogy milyen rossz körülmények között él. Éhezik, fázik és nincs akire számítson. A jámbor fiatal örömmel elfogadta a nagylelkű ajánlatot, és másnap már megkezdte tiszta életét.

Elsőként a számára oly kedves házi könyvtárat kereste fel, és rendszerezte a tartalmát. Ámulatba ejtette őt a könyvek birodalma, és elhatározta, hogy minden nap eltölt néhány órát ezen a helyen. Elmerült a tudomány világában, és olyan tudásra tett szert, amivel akkoriban nem sok ember rendelkezett. A környékbeli diákokat is segítette a tanulásban, és megszerettette velük a tudományt. Fogékonnyá tette őket minden új dologra. Barátságos viselkedésével kivívta a fiatalok és az idősebbek szeretetét is. Esténként a házi kápolnában hálát adott Istennek, hogy felmentette bűnei alól, és kapott egy második esélyt az újrakezdéshez.

Gyakran beszélgetett a család tagjaival is.

-Mivel töltötte ezt a csodás napot?-kérdezte Orgon

-Uram, a szokásos reggeli imám után segítettem a ház úrnőjének az esküvői előkészületekben-mondta Tartuffe.

-Nagyon sokat töprengtem, hogy lányom kezét megérdemli-e választott vőlegénye.

Igaz, hogy már odaígértem lányomat Valérnak, ,,De kártyázni szeret, az a hibája van, és valószínű, hogy kissé vallástalan. Úgy vettem észre, hogy nemigen jár misére.”

Arra az elhatározásra jutottam, hogy gyermekemet szívesebben adnám egy nekem tetsző, művelt és sokoldalú embernek. Így választásom rád esett.

-Köszönöm megtisztelő bizalmát, uram, de én életemet Istennek szentelem. Igy nem fogadhatom el Mariane kezét.

Orgon szomorúan vette tudomásul a visszautasítást, de elfogadta az ifjú okát.

Az őszinte fiatalember továbbra is a hitének élt, és mindig szem előtt tartotta, hogy mekkora kegyet kapott a Teremtőtől. Próbált a helyes úton maradni, már senkit nem akart vagyonából kiforgatni, sőt a szegényeket támogatta, úgy, ahogy őt is felkarolta szeretett gazdája.

Példamutató életével, tiszta lelkével és segítőkészségével minden embernek megmutatta a helyes irányt. Sok csoda történt vele, de a legnagyobb az volt, hogy kapott egy második esélyt, és ezzel élni tudott. Halála után szentté avatták Tartuffe-ot.

„Isten akarata-ez az, amit kívánok”

Peggy Sue

Orgon

Én 1668-ban láttam meg a Napvilágot Párizsban. Szüleim fogjuk rá jó módúak voltak. Már egész kicsi korom óta jól, és meggyőzően tudtam beszélni ez a további életem kulcsa.Szüleim korán meghaltak, így nem tudtam elvégezni az iskolát és nevelő intézetbe kerültem onann pedig családból családba sosem volt egy állandó családom. Sajnos a jellemem is megváltozott, mivel nem volt ki neveljen. Minden családtól hoztam el ezt azt, és menőztem az utcai haveroknak, hogy észre sem vették. Ez a dolog odáig fajult, hogy már nem csak egy két tollat hoztam el, hanem a családnak az összes vagyonát és STB...  Egy igen körözött bűnöző lettem, így mindig álneveken róttam a családokat.

             Egyszer adódott, hogy egy hajléktalant alakítottam az utcán, hogy pénzhez jussak, de egy meglepő úr oda jött hozzám , és mondta, hogy menjek vele haza, mert elkéne még egy segítő kéz a háznál. Én fontolás nélkül igennel feleltem, de ekkor már megvoltak a hátsó szándékaim, amiről az úr nem tudott. Nagyjából 20 perc séta után odaértünk a házához. Mikor megláttam a házat szemem fordult ketőtt a tengelye körül, mert én még ilyen szép és nagy házat nem láttam. Beértünk a házba akkor fogadott egy kedves asszony őt Elmirának hívták. Majd később még láttam még két embert az egyik az úr lány Dorine volt a másik pedig a fia Damisz. Az úrt mint később kiderült Tártüff-nek hívják. Na de egy picit haladjunk előre a történetben, minden egyes család, ahol voltam elsőnek a közelükbe kell férkőznöm.  Itt ngyajából 1 hónapig tartott.

   Ebben a családban az urat szinte az orránál fogva vezettem és azt csinálta, amit én akartam.

A család többi tagja nem szeretett, mert a ház ura engem a gyerekeinél is jobban szeretett.

Mivel ekkor nagyjából 37 éves lehettem, ezért szerettem volna egy feleséget. Tártüff felesége egy szép és fiatal asszony volt pont a kedvembe illő. Azok a szép idomok a szép göndör aranyos haja egyszerűen azonnal levett a lábamról. Próbáltam közeledni hozzá, és úgy éreztem, hogy sikerült.

Egyre többet tudtam vele beszélgetni, és egyre jobban megkedvelt engem, én pedig őt. A család többi tagja nem nézte ezt jó szemmel, mert azért csak az anyjukat próbáltam a lábáról levenni. Tártüff fia Dámisz többször szólt az apjának, hogy látott minket Elmirával a kertben sétálni a házban is folyamatosan együtt lát minket. Ezt Tártöff nem hitte el és folyamatosan leintette fiát, hogy az lehetetlen , mert én egy jó és becsületes ember vagyok, és az én szavamra mindig lehet hallgatni. Tártöff már teljese az ujjaim köré volt csavarva, így fia mondhatott bármit az apja nem hallgatta meg. 

   Az érdekében, hogy Elmirát ne kelljen elhagyni óvintézkedéseket tettem, biztos ami biztos.

Szerelemmel, mikor hevesen dúlt a tűz, és mi azt hittük nincs itthon senki, akkor kihasználtuk az alkamat és kifejeztük egymás iránti érzéseinket testiséggel. Ámde erre nem számítottunk, hogy két szempár minket megfog lesni az ajtóból. Erre nem is jöttünk volna rá, ha nem lett volna belőle baj. Ugyanis Damisz elmondta apjának Tártüff-nek, és ő szinte éktelen haragra gerjett és teljes erőből megpofozta a fiát. Ő a padlóra rogyott és az igazát próbálta mondani Tártüff-nek, mikor mégegyszer a szájára vette a nevemet, hogy Orgon és any........ ekkor még egy nagy pofon érte arcát és heves kiabálás. Tártüff azt mondta" nem meg mondtam, hogy Orgont ne próbáld meg bemocskoni, aki annyi jót tett a családért". Ennek a mondatnak a befejezése után Tártüff elködte fiát és az nem jöhette vissza. Teltek múltak a napok mi jókat mulattunk Tártüff lánya pedig nem bírta, hogy Bátya elment és nem jöhet vissza. Egyik este lánya elszökött és a bátya keresésére indult. 

   Másnap virradt a Nap Tártüff kétségbe esetten kereste lányát, de nem találta sehol. Én mit sem tudva az egészről felmentem Elmira szobájába és újra dúlt volna a tűz, mikor Tártüff könyes szemekkel benyitott. Nem hitt a szemének így szólt :"Hát még is igaza volt a fiamnak ÓÓÓÓ Dámisz, viszont te", ekkor mutatott rám gyilkos tekintettel "te miattad van minden, és Elmira bennde csalódtam a legnagyobbat" Én gyorsan ki ugrottam az ágyból ,de addigra Tártüff a rendőrökhöz szaladt és kíhívat őket. Mire kiértek én szépen felöltözve vártam őket. Tártüff mondta nekik, hogy "ez az ember betört a házamba és vigyék ki inenn" Mondtam a rendőröknek, hogy ez az én házam, de Tártüff le ált ezzel vitatkoni, de sélye sem volt, mivel minden papír az én nevemen volt. A rendőrök elfogadták a papírokat. Tártöff Dühében tajtékozott, de nem tudott semmit csinálni. Elkérték a személyimet én kőrözött emberként nyugodtan nyújtottam nekik oda, mert a papírok írásakor személyt váltottam és így én voltam Tártüff. Ekkor gerjett igazán haragra Tártüff akítől szintén elkérték a személy igazolványát, de az ő neve helyén egy körözött ember neve állt méghozzá az enyém , de ezt nem tudta be bizonyítani a rendőröknek. Csak rá néztek az igazolványra már fogták meg és vitték el Orgont. Én és Elmira nagy szerelemben éltünk és most már én kőrözés nélkül.      

                             

Czinege Tamás

Tartuffe

Moliére: Tartuffe

           Tartuffe, az álszent pap , egy jómódú , vallásos családot  befolyásol , mivel a vagyonuk megszerzése a célja. Pernell asszony és fia Orgon igazi rajongóivá válnak , és dicsőitik őt . Befogadják a családjukba , amit a gyerekek , Damis és Marianne nem néz jó szemmel , mivel átlátnak rajta és nem dőlnek be neki , mint apjuk és nagymamájuk .

           Damis nem tűri tovább , hogy Tartuffe-öt jobban szeretik , mint őt , ezért elhagyja családját . Marianne a vőlegényéhez rohan Valérhoz , hogy elmondja neki mi történt . Elmira a mostoha anyjuk nem tűri ezt tovább és bosszút forral Tartuffe ellen . Elmira áthívja és Tartuffe rohan hozzá , ugyanis nagyon vonzódik a nőhöz.

          Mikor megérkezik Tartuffe , Elmira kettesben marad vele és úgy tesz , mintha szívesen fogadná és örülne neki , hogy ő maradt a családban és nem a gyerekek . Az asszony Tartuffe karjai közé rohan , és ekkor , elővesz egy kést és hátba szúrja őt. Pernell asszony  megérkezik és rajta kapja Elmirát a gyilkosságon és ekkor szívrohamot kap .

           Orgon , ennyi szerencsétlenség következtében megőrül és öngyilkos akar lenni , hogy elvesztette édesanyját és Tartuffe-öt , akit mindennél és mindenkinél jobban szeretett . Be is következik az öngyilkosság és Orgon halálának híre eljut a gyerekekhez , akik azon nyomban haza sietnek . Mostoha anyjukat faggatják ,hogy mi , és hogyan történt mind ez.

           Elmira elmondja a gyerekeknek , hogy miatta történt minden , mert megölte Tartuffe-öt.  Damis ezt nem tudja elfogadni , hogy miatta halt meg az apja és mérgében megöli Elmirát . Marianne már nem bírja ezt a sok bűntettet magába tartani és bejelenti a rendőrségnek , hogy Damis gyilkosságot követett el . 

          Damis megtudja , hogy elárulta őt testvére és heves vita tör ki a két testvér között. Marianne szidta Damist bűntettéért és Damis mivel nagyon forrófejű volt megütötte húgát aki beverte fejét az asztalba és meghalt. Mire kiért a rendőrség Damis felakasztotta magát .

Mint William Shakespeare drámájában a Hamlettben , ebben a műben is mindenki meghal. Ez a dráma egy tragédia , amiben meghal az álszent , de ugyanakkor , vele együtt az egész család is . A manipuláció, a hatalomvágy és a szerelem ebben is megtalálható benne.

Az eredeti műhöz képest nagyon fordulatossá és rideggé válik mű. Sokkal több benne a konfliktus , de a hármas egység ugyanúgy megtalálható . Szerintem ennyi konfliktussal sokkal érdekesebbé válik a darab .

Tartuffe kicsit másképp

4. felvonás - 3. jelenettől (Elmira meggyőzi Orgont, hogy leleplezzék Tartuffe-öt)

Orgon beleegyezett hát, hogy elbújik az asztal alatt. Elmira eléggé feszült, izgatott, s urát gyorsan a rejtekhelyre tereli. Orgon még mindig nem hisz neki, csak Tartuffe-öt isteníti. Ekkor Tartuffe besétál, és kezdődik a törbecsalás. Hamar rájön, hogy akár csapda is lehet ez, hiszen nem egy buta ember. Végül csak beadja a derekát, és Elmirára veti magát. Orgon nem hisz a fülének, fel nem bírja fogni, hogy az ő drága szentje talán a legnagyobb csaló, aki megfordulhat az életében. Nem tudja mit tegyen, teljes a káprázat. A düh csak egyre egyre nő benne, lassan elborul az elméje.Tartuffe egy ideje már tette a dolgát, nem messze az asztaltól a kandallónál. Elmira csak keservesen sír, feladott mindent. Nem tudja elhinni, hogy Orgon idáig engedte elfajulni a helyzetet, és nem áll ki a saját felesége mellett, micsoda gyáva féreg. Rájön, hogy soha többé nem akar ezek után Orgonra nézni, undorodik tőle.  

Orgonnál betelik a pohár, felébred a sokkból. Elönti az undor, a harag és a gyűlölet. Nem tud hideg fejjel gondolkodni. Ekkor kimászik az asztal alól a másik oldalon, hogy senki ne vegye észre. Egy pillanatra kikukucskál az asztal fölött. Mikor meglátja őket, menten Tartuffe-re akarja vetni magát, és addig ütni, ameddig csak bírja. Aztán hirtelen meglátja az asztalon lévő tárgyakat. Tányér, pohár, villa, kés - itt talán valaki enni készült. Orgon gondolkodás nélkül felkapja a kést, és megindul Tartuffe felé. Az egész csak pár másodperc alatt történt, Tartuffe már csak azt veszi észre, hogy Orgon kést szorít a torkához. Megfagy a levegő. Elmira nem hisz a szemének, Tartuffe csapdában, Orgon pedig elvesztette minden önuralmát. 

Tartuffe lehetőségeit kielemezve, úgy dönt, könyörög az életéért. Orgon nem törik meg. Elmira Tartuffe szorításából kiszabadulva a szoba másik felébe fut. Összerogy a szekrény előtt. Kitörnek belőle az érzések; egyszerre retteg, csalódott, és nem tudja mitévő lehetne. Ő szereti Orgont, még ha közben undorodik is tőle, amiért ezt tette vele. Tudja, hogy férje viszont nem igazán szereti őt. 

A helyzet egyre jobban elfajul, egyre jobban érezhető, hogy ha nem tesz valaki valamit, akkor itt vér fog folyni. Ekkor a feleség szépen csendben elindul az ajtó felé. Lassan, remegve kilopakodik a konyhából, és elkezd segítségért rohanni. Szól Damisnak, aki egyből anyja segítségére siet. 

Belépnek a helyszínre, Orgon még mindig Tartuffe nyakához szorítja a kést. Ekkor megpillantja fiát és zokogó feleségét, majd meglepettségében egy másodpercre kizökken a haragjából, leengedi kezében a kést. Ezt a másodpercet kihasználva Tartuffe felugrik, kikapja Orgon kezéből a kést, és hasba döfi őt, ki egyben apa és férj. Elmira odafut Orgon haldokló testéhez, és csak üvölt és zokog. Tartuffe eldobja a kést, és futni kezd. Damis utána ered, és még időben az asztalról felkapott tányérral fejbe találja Tartuffe-öt. Ő az ütéstől a földre zuhan, és utoléri a fiú. Elmira zokogva üvölti, hogy vége, Orgon meghalt. 

Damis egyből felfogta, hogy Tartuffe megölte az apját, az anyja meg talán örökre depressziós lesz amiatt, hogy ő tervelte ki Tartuffe törbecsalását, és ha nem tette volna még élne szeretett férje. Ezt átlátva, fogta a kést, és leszúrta a földön fetrengő Tartuffe-öt, majd önmagát.